https://www.youtube.com/watch?v=2yBg7i9iSms
állítólag majd ő alakítja majd Wong Kar-Wai új filmjének főszerepét... hát, majd meglátjuk...
https://www.youtube.com/watch?v=2yBg7i9iSms
állítólag majd ő alakítja majd Wong Kar-Wai új filmjének főszerepét... hát, majd meglátjuk...
http://www.nemzetisport.hu/Stream_player_index.php?stream_id=1674
azóta vhogy nehezen tudok esténként elaludni...
https://www.youtube.com/watch?v=ozbQag6-SL4
nem tudom, a videó milyen, nem tudtam megnézni az egyetemi gépen, ha szar ne nézzétek végig... csak ez a szám ment bennem egész hétvégén
http://www.file-upload.net/download-231473/03-The-Beauty-Of-Gray.mp3.html
If I told you he was your brother
We could reminisce
Then you would go about your day
If I said you ought to give him some of your water
You'd shake your canteen and walk away
The perception that divides you from him
Is a lie
For some reason you never asked why
This is not a black and white world
You can't afford to believe in your side
If I told you she was your mother
We could analyze the situation and be gone
If I said you ought to give her
Some of your water
Your eyes would light up like the dawn
The perception that divides you from her
Is a lie
For some reason we never asked why
This is not a black and white world
You can't afford to believe in your side
This is not a black and white world
To be alive
I say the colors must swirl
And I believe
That maybe today
We will all get to appreciate
The beauty of gray
Look into your eyes
No daylight
New day now
Angyal az angyalnak:
'-De jó is csak a szellemben élni és napról napra az örökkévalóságig azt igazolni...
ami az emberekben tisztán szellemi.
De néha elegem van ebből az örök szellemi létből...
nem akarok tovább ebben a folytonos lebegésben élni...
szeretném érezni, hogy súlyom van.
Ami megszünteti a végtelenségem és a földhöz köt.
Szeretném minden lépésre, vagy szélrohamra azt mondani...
Most! Most! És most! És Most!
És nem, mint mindig: "Öröktől fogva és örökké."
Ülni a téren, a kártyaasztal mellett... köszönni...
vagy csak biccenteni.
Egész idő alatt, ha részt vettünk is valamiben, csak színleg volt.
Az éjszakai birkózómeccsen színleg hagytuk,
hogy az egyik kificamítsa a csípőnkent.
Színleg mi is odaültünk az asztalhoz... de csak látszólag ittunk.
Látszólag ettünk. Hagytuk hogy báránysültet és bort tegyenek elénk, a sátraknál, kint a pusztában... ezt is csak színleg.
Nem az, hogy mindjárt gyermeket nemzeni, vagy fát ültetni...
de azért nem volna rossz, egy hosszú, nehéz nap után hazatérve...
megetetni a macskát, mint Philip Marlowe...
lázasnak lenni, vagy épp nyomdafestékesnek.
Nem csak a szellemért lelkesedni, hanem végre már egy ebédért!
Egy tarkó vonaláért... egy fülért.
Hazudni... mint a vízfolyás!
Járás közben érezni, hogy a csontvázunk velünk halad.
Végre sejteni, a mindig tudni helyett!
"Ááá!"-t és "Óóó!"-t ... és "Ááá!"-t és "Jaj!"-t mondani...
az "Igen." és "Ámen." helyett.
-És egyszer már lelkesedni a rosszért...
elhaladva az emberek mellett ...
a Föld összes démonát átvenni önmagunkra! Egyszer nekiszaladni a világnak!
Vadnak lenni!
Vagy végre érezni, milyen az: levetni a cipőt az asztal alatt...
és kinyújtani a lábujjakat. Mezítláb... így.
Egyedül maradni.
Megtörténni hagyni. Komolyank maradni.
Vadak csak annyira lehetünk, hogy megtartsuk feltétlen komolyságunk.
Nem tenni mást, mint nézni, gyűjteni, igazolni, erősíteni, óvni.
Szellemnek lenni. Távol maradni csak... szó maradni.'