nem szoktam személyes bejegyzéseket írni, de...
ha megkérdeznénk az embereket, hogy most jégkorszak van-e, valószínűleg az emberek 99%-a azt mondaná, hogy 'ugyanmár, dehogyis'. majd ha megkérdeznénk tőlük, hogy mit nevezünk jégkorszaknak, akkor pedig valami olyasmit válaszolnának, hogy 'amikor hideg van', vagy valami ilyesmit. (és mihez képest hideg?) lehet, hogy furcsán hangzik, de most, tudományos definíció szerint, jégkorszak van. általában jégkorszaknak nevezzük azt az állapotot, mikor legalább az egyik sarkot jég borítja. nos, ez duplán érvényes a mai állapotra. persze mindenhol úgy hallunk a jégkorszakról, mint valami távoli eseményről, állapotról, ami elmúlt... pedig nem, csak elmúlóban van - ennek a következménye a melegedés és a tengerszint emelkedés. a földtörténet során számos ilyen esemény volt, voltak hirtelen (akár 1-2 ezer év alatt lejátszódó) felmelegedések, lehűlések, vízszintváltozások (a vízszint volt már 100m-nél magasabban és 250 m-rel mélyebben is), az ember hatása nélkül is. ha azt hisszük, hogy bele tudunk szólni a globális éghajlatváltozásba nagyobb mértékben, hát akkor tévedünk. nem Obama, vagy más fogja megmondani, hogy 10 éven belül mennyit emelkedhet a globális átlaghőmérséklet. nem vagyunk ennyire mindenhatóak. persze befolyásolhatjuk (és kellene is) a levegő kén- és szén-dioxid tartalmát (lokálisan), a szmogot, ez természetesen közvetlenül érint minket. de ez valahogy kevesebb embert mozgat meg, kevésbé szenzáció és kevésbé eladható, mint a 'globális felmelegedés' (ami egyébként néhol lehűlést okoz, de ez megint más téma...). az autók általi kibocsátás pedig mennyiségben eltörpül a gyárak kibocsátásához képest, mégis mindenki ezt hajtogatja. a városokban valóban gondot okoznak, közvetlenül hat ránk, de a klímára nem az autók fognak hatni, a gyárak sem befolyásolják sokkal jobban (és a gyárakat sem fogják bezárni, az ipari fejlődést nem fogja senki lassítani).
jó példa erre a vulkánok hatása (bővebben). hogy miért volt ilyen sokáig meleg? nagy valószínűséggel egy vulkán kitörés miatt a csendes-óceáni „Tűzgyűrű"-ben (Kuril-szigeten: CIKK). ha figyeltétek nyáron/ősszel rendellenes naplementék voltak, melyek bizonyítékai a légköri kén-dioxid jelenlétének (legismertebb példája: KÉP, kevésbé ismert: KÉP). 1-1 nagyobb vulkánkitörés, vagy több vulkán együtt 100-200 millió tonna kéndioxidot juttathat a légkörbe rövid időn belül (1-1 nagyobb gyár 1-2 százezret évente), melynek hatása a szén-dioxid sokszorosa (vulkánkitörések számának alakulása). ezek a kitörések pedig közvetlenül befolyásolják, és befolyásolták eddig is az emberiséget, illetve az éghajlatot. például az izlandi Laki vulkán 1783-as kitörésének hatására Európában hidegrekordok dőltek meg, sűrű szmog volt, valamint éhinség (KÉP, történelem: francia forradalom előtti éhinség); a Tambora (Indonézia) 1815-ös kitörésének hatására 1816 „nyár nélküli év" volt, hóviharok, fagyok voltak júniustól augusztusig, és az átlagos globális hőmérséklet 0,4 - 0,7 °C-kal csökkent (hatása: CIKK); a Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1991-es kitörése 0,5°C-os globális átlaghőmérséklet csökkenést és nagy mértékű ózonkárosodást okozott; vulkán kitörés eredménye lehetett az ún. „kis jégkorszak" is (eredménye: például festészetben).
ami fontos, hogy a természeti folyamatok sokkal nagyobbak, mint a mi általunk generált változások - a kérdés az, hogy tudunk alkalmazkodni. azt is érdemes tudni, hogy a felmelegedés öngerjesztő folyamat, és olyan mechanizmusokat generál (például metán felszabadulása a fagyott talajból az állandóan fagyott területeken - metán káros hatása szintén sokkal nagyobb, mint a szén-dioxidé, CIKK1, CIKK2), melyek felerősítik, megsokszorozzák a változások mértékét.
persze mindez csak egy nézőpont... kicsit eltávolodik az embertől, de talán tisztább a kép, ha tud ezekről az ember, és úgy halgatja a híreket. nem hiába nincsenek geológusok a TV-ben, vagy talán még a bizotságokban sem...
ilyenekről tanulva pedig érdekes volt megnézni a 2012 c. filmet, ahol a Szent-Lőrinc árok volt a Föld legmélyebb pontja (pedig a Marianna-árok az); egy dél-afrikai hegy lett a legmagasabb hegy a világon (ami ma mintegy 1000 m, és elég stabil helyen van...); egy szupervulkánkitörés lökéshulláma nem ölte meg és nem égette meg az embert; egy mély bányában található kútban pont a kút pereméig ért a vízszint (ami azért érdekes, mert talajvíz mindenhol van, 100 m-en belül biztos. a bányák nem azért „szárzazak", mert nincsen víz, hanem mert kiszivattyúzzák), stb. - szóval az egész film egy jó paródiának elment, szerintem annak is szánták - nem gondolták, hogy lesz aki komolyan is veszi - , ahol végig a sablonos akció-helyzetek, menekülések tömkelegét lehetett látni (talán egyedül az öreg apukák vonala volt átérezhető és komolyan vehető), egy olyan tökéletes befejező mondattal a végén, hogy: „Már nem kell pelus!".
---------------------------------------------------------------------
update: és még egy kis adalék. egy másik tanárom 3 éve azt hajtogatja, hogy már elege van abból, hogy minden földrajz könyvben az van, hogy "magyarország nyersanyagokban szegény ország" - ez nem így van, Magyarország nemfémes (ipari-, vegyesásvány) nyersanyagokban gazdag, ércekben közepesen ellátott, jelentős fosszilis energiahordozó és uránkészletekkel rendelkező ország. akit érdekelnek konkrétumok: HONLAP
