A jelen örömök valótlanságának érzése s a hiányzók hívságos voltának nem ismerése szüli az állhatatlanságot.
Azt hisszük, közönséges orgonán játszunk, amikor emberhez nyúlunk. Az emberek orgonák, ez igaz, de furcsák, változók és sokfélék, sípjaik nem összehangolt fokozatokban követik egymást. Akik csak rendes orgonákon tudnak játszani, nem lennének képesek akkordokat előcsalni belőlük. Tudnunk kell, hol vannak a billentyűk.
A dolgoknak különböző tulajdonságaik, a léleknek különböző hajlamai vannak; mert semmi sem egyszerű, ami a lélek elé tárul, s a lélek sem tárja magát oda soha egyszerűen akárminek. Ez az oka, miért sírunk és nevetünk ugyanazon a dolgon.
Micsoda hívságos valami a festészet: olyan dolgok hasonlóságával vívja ki bámulatunkat, amelyeket egyáltalán nem bámulunk eredeti alakjukban!
Kevéstől is megvigasztalódunk, hiszen már oly kevéstől is elbúsulunk.
Mindennek az emberi lét sok nyomorúsága az oka; mivel ezt megértették, szórakozásra adták a fejüket.
A hitetlenek a leghiszékenyebbek. Elhiszik Vespasianus csodáit, hogy ne kelljen hinniük Mózeséiben.
Mi egyébre következtessünk zavarunkból és bizonytalanságunkból, mint érdemtelen voltunkra?
... Azt káromolják, amit nem ismernek.
"Vigasztalódjál, mert nem keresnél, ha nem találtál volna meg."
"Ha ismernéd bűneidet, kétségbeesnél."
"De azért a dicsőség engem illessen és ne téged, ki féreg és por vagy."
Elmélkedő: rossz jellem.
Igazságtalanság - Nem leltek olyan módot gonosz vágyaik kielégítésére, hogy ne ártsanak vele másoknak.
Nincs nyomorúság, ha nem érezzük: a romba dőlt ház nem nyomorult. Csak az ember az.
Az ember nagysága - Oly magasztos elképzelésünk van az emberi lélekről, hogy nem bírjuk elviselni, ha megvet, ha nem becsül bennünket egy lélek; minden boldogsága ebben a megbecsülésben rejlik.
A szkeptikusoknak, a sztoikusoknak, az atesistáknak stb. minden tételük igaz. Csak következtetéseik hamisak, mert az ellenkező alapelveikkel.
Az emlékezet nélkülözhetetlen az ész minden műveletéhez.
Az ember sem nem angyal, sem nem állat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz.
Gondolkodó nádszál - Nem térben kell keresnem a méltóságomat, hanem gondolkodásom szabályozásában. Nem lesz többem, ha földjeim lesznek: a térrel a mindenség úgy ölel magába, úgy elnyel, mint egy pontot; a gondolkodással azonban én fogom fel őt.
Hány országban nem is tudnak rólunk!
Nyugodtan rohanunk a szakadékba is, ha sikerült valamivel eltakarnunk a szemünk elől.
