Elmúlt egy év és semmit nem tettem,
Egy kicsikét aludtam, egy kicsit szerettem,
Sírtam, nevettem, de semmit nem bánok,
Neked is drágám csak ennyit kívánok:
Nézz szét, és azt, ami szép,
Ha észreveszed majd, nekem ennyi elég,
Nézd, az ég, az igazi kék,
Ne kérdezd tõlem soha többé, hogy miért!
Elmúlt egy év, hogy magamra hagytál,
Semmit nem kértél és semmit nem adtál.
Felépítek majd egy másik világot,
Egy kicsit fáj még, de semmit nem bánok.
Rád másvalaki vár,
Az ki téged itt keresne, már csak engem talál,
És én még itt maradok,
Felelni másnak soha többé nem tudok.
---------
Közel az éjfél,
Veszélyes zónához értél,
A csengõ felsikít.
A repülõ elrepít,
Mint az álom,
Nehezen érkezel.
S ha jön a reggel,
Tudom menni kell,
Te se létezel.
Csak egy éjszakát, csak egy éjszakát,
Amíg a hadsereg menetel a szívemen át
Keményen csattan a lábuk a testemen
Ahogy a szerelem átvonul a szereteten.
És a tenyered befogja a szemeimet,
De én a szívemmel látom az igazi neved.
Itt az élet határán, a másik oldalon,
Enyém a világ de tiéd a hatalom.
Nézd, ma tiszta az ég,
Isten ma rád néz fentrõl,
Hogy lássa, élsz-e még,
Hogy bírod-e még.
Az a nap még sajnos messze van,
Mikor hátradõlhetek boldogan.
Hideg napok jönnek,
Szemedre fagynak a könnyek.
Kemény kegyetlen lesz a tél,
És lesz majd, akinek véget ér,
De neked élni kell, élni kell,
A szabadságot sohasem érheted el.
